Egy ransomware-támadás anatómiája – lépésről lépésre

Szemléltető, anonimizált forgatókönyv egy logisztikai vállalatról: hogyan épül fel egy ransomware-támadás lépésről lépésre, és mi védi meg végül az adatokat.

A forgatókönyvben a támadás egy gondatlanul nyitva hagyott RDP-porton keresztül indul. A támadó ezt követően az alábbi sorrendben terjeszkedik:

1. lépés – Behatolás

Brute-force támadás egy admin fiókra. Gyenge jelszó-házirend és MFA hiányában a bejelentkezés sikerül.

2. lépés – Felderítés

A támadó feltérképezi a hálózatot: szervereket, virtualizációs hostokat, tárolókat és – kritikus pont – egy backupszervert, írási hozzáféréssel a backuptárolóhoz.

3. lépés – Lateral movement

PsExec-kel a támadó adminisztrátorként eljutott a Veeam backupserverre. Itt elsőként a backup repository konfigurációt törölte, majd a backup láncot indító file-okat is megsemmisítette. A klasszikus „attack the backups first" stratégia.

4. lépés – Titkosítás

A ransomware végigfut a fájlszerveren és a tárolón, a felhasználók nem tudnak bejelentkezni.

5. lépés – Felismerés és tárgyalás

A cég DFIR szakcéget von be. A klasszikus mentés használhatatlan, mert a támadó törölte, és csak egy régebbi, részleges mentés marad – adatvesztéssel.

A változás: ViVeSec Box bevezetés

A ViVeSec Box bevezetésével az architektúra alapvetően változik: a mentési láncot már nem egy hagyományos backupszerver kezeli, hanem a megerősített (hardened) appliance. A Windows-oldali admin hitelesítés kompromittálása nem ér el a ViVeSec Box immutable köteteihez (out-of-band menedzsment, RBAC, négy szem elve).

Az ellenőrzés

A támadási lánc red-team gyakorlattal ellenőrizhető: a cél az, hogy a támadó a Windows-oldal feltörése után se tudja módosítani az immutable tárolót. A helyreállítási időt saját méréssel érdemes igazolni, mert a konfigurációtól és az adatmennyiségtől függ.

A különbség nem a gyorsabb mentésben van. A különbség abban, hogy a támadó akkor sem tud törölni, ha mindent feltört a Windows oldalon.