A forgatókönyvben a támadás egy gondatlanul nyitva hagyott RDP-porton keresztül indul. A támadó ezt követően az alábbi sorrendben terjeszkedik:
1. lépés – Behatolás
Brute-force támadás egy admin fiókra. Gyenge jelszó-házirend és MFA hiányában a bejelentkezés sikerül.
2. lépés – Felderítés
A támadó feltérképezi a hálózatot: szervereket, virtualizációs hostokat, tárolókat és – kritikus pont – egy backupszervert, írási hozzáféréssel a backuptárolóhoz.
3. lépés – Lateral movement
PsExec-kel a támadó adminisztrátorként eljutott a Veeam backupserverre. Itt elsőként a backup repository konfigurációt törölte, majd a backup láncot indító file-okat is megsemmisítette. A klasszikus „attack the backups first" stratégia.
4. lépés – Titkosítás
A ransomware végigfut a fájlszerveren és a tárolón, a felhasználók nem tudnak bejelentkezni.
5. lépés – Felismerés és tárgyalás
A cég DFIR szakcéget von be. A klasszikus mentés használhatatlan, mert a támadó törölte, és csak egy régebbi, részleges mentés marad – adatvesztéssel.
A változás: ViVeSec Box bevezetés
A ViVeSec Box bevezetésével az architektúra alapvetően változik: a mentési láncot már nem egy hagyományos backupszerver kezeli, hanem a megerősített (hardened) appliance. A Windows-oldali admin hitelesítés kompromittálása nem ér el a ViVeSec Box immutable köteteihez (out-of-band menedzsment, RBAC, négy szem elve).
Az ellenőrzés
A támadási lánc red-team gyakorlattal ellenőrizhető: a cél az, hogy a támadó a Windows-oldal feltörése után se tudja módosítani az immutable tárolót. A helyreállítási időt saját méréssel érdemes igazolni, mert a konfigurációtól és az adatmennyiségtől függ.
A különbség nem a gyorsabb mentésben van. A különbség abban, hogy a támadó akkor sem tud törölni, ha mindent feltört a Windows oldalon.
